Az energiahatékonyság elvét a családok saját stratégiaként is alkalmazhatják – ennek aspektusait fogjuk a következőkben bemutatni.
Az energiahatékonyság lényege a hétköznapokban az, hogy kevesebb energia fogyasztása mellett nem nagyon változik az mindennapok során megszokott kényelmünk – ez azt is jelenti, hogy ugyanazt a mennyiségű energiát más vagy kevesebb energiaforrás felhasználásával érjük el.
- A-osztályú energiaosztályú berendezések
Ha végig gondoljuk, akkor a fűtésen kívül (mert Magyarország az unióban belül is nagyon magas gáz-fűtéses aránnyal rendelkezik), kis túlzással szinte minden árammal működik. A mosógéptől kezdve a főzőlapon át a kenyérpiritóig számos olyan háztartási kis- és nagygép van egy lakásban, ami egy család energiafogyasztását összeadja. Ha ezeket szisztematikusan mindig a legjobb vagy nagyon jó energiaosztályúra cseréljük, máris sokat tettünk azért, hogy kevesebbet fogyasszunk.
- A „készenléti üzemmód” vége
Nem is gondolnánk, de egy konnektorban hagyott telefontöltő, egy stand-by üzemmódban lévő TV és más elektromos berendezések, amelyek nem lettek kikapcsolva, egy háztartás teljes áramigényének akár 15%-át is kitehetik. Egyes becslések szerint az unióban a készenléti üzemmódban hagyott készülékek két paksi atomerőmű termelésének megfelelő mennyiségű energiát fogyasztanak egy évben.
Tehát mindent kapcsoljuk le-ki és húzzuk ki a konnektorból a használaton kívüli energiavámpírokat.
-
LED-LED-LED
A világítás köztudomásúlag nagyon sok energiát használ, ezért kulcsfontosságú az, hogy lehetőleg minden világítótest és izzó LED legyen: nemcsak sokkal kevesebb energiát igényel, de hosszabb az élettartamuk is.
- Zárd el a csapot
Nemcsak a villannyal érdemes spórolni, de a vízzel is. És ez a kettő össze is kapcsolódik: ha a kádban fürdés helyett zuhanyozunk, ha nem folyóvízzel mosogatunk, ha alacsonyabb hőfokon mosunk, akkor azzal is energiát spórolunk, nem is keveset.
-
„Tekerd lejjebb a termosztátot”
Ez a tanács is szerepel természetesen az energiaspórolást segítő lépések között, ám azt gondoljuk, hogy egyesek joggal teszik fel a kérdést, hogy vajon meddig lehet ezt fenntartani? Egyáltalán fenntartható-e az, hogy állandóan a komfortérzetünkhöz képest alacsonyabb hőmérsékleten élünk? Ráadásul az épület szigetelése, ha rossz, akkor sokat nem érünk vele.
A magyar ingatlanállomány európai összehasonlításban is gyengén szigetelt. Az Euronews egyik nemrég megjelent cikke szerint Magyarország az uniós átlagnál rosszabbul teljesít szigetelés terén, aminek oka elsősorban az, hogy elöregedett az ingatlanállomány (például a lakóépületek negyede még 1945 előtt épült). Márpedig a szigetelés kulcsfontosságú az energiahatékonyság kérdésében, hiszen hiába akarunk kevesebbet fogyasztani, ha a meglévő hőt sem tartja meg az épület. Átlagban egy családi ház esetében a hő 30-40%-a falakon, 20-30%-a a tetőn, 10-15%-a pedig a padlón keresztül távozik. Ezáltal egy komolyabb beruházás nagyon nagy mértékben segítheti az energiahatékonyság elérését, akár egy nyílászáró cserével, akár egy szigeteléssel. De az ilyen jellegű beruházások közé tartozik a napelemes rendszer is. Ráadásul a szigetelés azon sajnos nem változtat, hogy piaci áron fűt és világít az ember, tehát az energiaárak változásának ugyanúgy ki van téve az adott család, még ha kevesebbet is fogyaszt.
A teljes függetlenedést és önellátást a megújuló energiák, azon belül is a napelemes rendszerek jelenthetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jól méretezett, a legutóbbi szabályozással kapcsolatos változásoknak megfelelő, minőségi anyagokból épített rendszerrel egy adott ingatlan teljes fűtési-hűtési rendszere átalakítható elektromossá, amelyhez az energiát a tetőre szerelt napelem termeli.
Nagy beruházásról van szó, ám a mérleg két serpenyőjét összehasonlítva több az érv mellette, mint ellene:
-
értéknövelő beruházás
Most az energiaválság időszakában, de később is értéket jelent, azaz egy ilyen megújuló energia beruházás mindenképpen növeli az ingatlan értékét, hiszen szemben más ház-lakás típusokkal, ez a jövőt jelenti. Nem véletlenül írta elő az uniós napelem-stratégia is, hogy az újonnan épülő házak esetében kötelező lesz a napelemes rendszer telepítése.
-
a jövőben tovább fejleszthető
A jövő a megújuló energiáé, teljesen mindegy, hogy milyen területről beszélünk. A családi házak és lakások esetében is, csak idő kérdése, hogy mikor lesz ugyanolyan általános, mint most a gázzal történő fűtés. A következő nagy technológiai boom, ami a családokat is érinti majd, várhatóan az energiatároló lesz. Azaz a napelemmel megtermelt energiát mi magunk is eltudjuk majd tárolni, például a téli időszakra, amikor rövidebb ideig termel a rendszer.
-
energiahatékonyság felsőfokon
Egy olyan ingatlan, amely megújuló energiát használ, már a lehető legtöbbet megtette az energiahatékonyságért, hiszen már önmagában alkalmas arra, hogy megvalósítsa az energiafüggetlenedés és -önellátás koncepcióját.
-
nincs gázfelhasználás
Ma minden ország azon igyekszik, hogy mielőbb csökkentse gázfüggőségét, ami egyben a világpiaci áraktól történő függés csökkenését is jelenti. Ez igaz a háztartásokra is, tehát a rezsicsökkentés esetében sem mindegy, hogy kell-e gázszámlát fizetni vagy sem.
-
megtérülő beruházás
A napelemeket érintői magyar szabályozás kapcsán az utóbbi időben számos olyan vélemény jelent meg a sajtóban, hogy nem éri meg napelemet telepíteni, mert az új feltételek szerint annyira kitolódik a megtérülési idő, hogy már csak átgondolni sem érdemes. Ez az állítás abban az esetben lehetne igaz, ha az energia árak a mostani magas szinten maradnának vagy éppen csökkennének. Ám a rossz hír az, hogy a várakozások szerint tovább emelkedhetnek az energiaárak. Az árak emelkedésével párhuzamosan pedig csökken a megtérülési idő, hiszen a havonta kifizetett magas rezsiszámlák hamarabb elérik a napelemes rendszer bekerülési árát.
Mindezek mellett ugyancsak a reális megtérülés létjogosultságát erősíti az a tény is, hogy már bejelentés pillanatában arról szóltak a hírek, hogy ideiglenes módosításokról van szó. Ráadásul az uniós napelem-stratégia is újabb növekedést prognosztizál a napelem-szektorban, tehát a szükséges hálózatfejlesztések megtörténte után a napelem-boom várhatóan Magyarországon is folytatódik.
Otthonunk zölddé változtatása melletti érvek még azzal is kiegészíthetőek, hogy a tévhitekkel ellentétben egy napelemes rendszer télen is áramot termel, sőt valójában akkor – egységnyi idő alatt – hatékonyabban működik, mint nyáron. Érdemes azt is átgondolni, hogy a közbeszédet szintén uraló infláció és amiatti rettegés közepette ma egy napelemes rendszer olcsóbb, mint majd 2 év múlva lesz. Tehát az idő nemcsak a saját megtermelt energia hasznosítása, de az árak szempontjából is fontos tényező, ezért mielőbb érdemes belevágni. Egy napelemes rendszer telepítése azonban sok olyan kérdést felvet, amit érdemes szakemberekkel is megtárgyalni: keressen olyan napelemes céget, amely régóta működik és referenciákkal rendelkezik, és amely előre tud árat is mondani. Minden család életében jelentős beruházást jelent a napelem, ezért keressen megbízható céget, amely megbízható rendszert is fog szállítani.
